Cikipédia 12/32 - A Beatrice együttes története 1. (1969-1971)

Az országban talán nincs ember, aki ne hallott volna a Beatrice együttesről és ha kimondjuk a szót, azonnal Nagy Feró neve jut eszünkbe, hiszen a két név a hosszú évtizedek alatt összeforrt, de azért kellett pár év, hogy egymásra találjanak. 1969-ben történt, hogy egy zenei tagozatos leányzó kitalálta, hogy húgával és barátnőivel egy csak leányokból álló beatzenekart alapít. Az ötlet annyira bejött, hogy az illetékes elvtársak és a hazai sajtó azonnal felfigyelt a csapatra. Mindenki támogatásáról biztosította a lányokat, a - férfi - zenésztársak - nyilván felsőbb jóváhagyásra - pedig fellépéshez segítették őket úgy, hogy a nem egészen egy éves zenekar egyszer csak a Kisstadion színpadán találta magát...

Több mint 50 évvel később másmilyenné válik a zenekar története, minden megszépül, az akkori képek eltompulnak. Most egy kis időutazás segítségével indul következő sorozatunk: a Beatrice sztori, ami elsősorban a korabeli újságcikkekre támaszkodik, természetesen olyan emberek segítségével, akik ott voltak, átélték, segítették az együttest, akik megerősítik a korabeli írások tartalmát. Mi is átélhetjük a '70-es évek álmosságát, a rendszernek nem tetsző lázadásokat, és a többszöri újrakezdés nehézségeit. Feró szinte mindig elmondja, hogy mire tartja az újságírókat, de a krónikások nélkül nem lenne elég hiteles a történet, amihez akkori írásaikkal ők is alaposan hozzájárultak. Mi nem csak a szépre emlékezünk...

1969-ben megalakult az első leányzenekar, a Beatrice! Csuka Mónika szólógitár, Csuka Mary dobok, Hamar Krisztina gitár, Sebes Ildi basszusgitár és Mózes Kati orgona. A zenekarvezetőnek, Mónikának volt hangszere, ráadásul őt nevezhetjük ekkor még az egyetlen "képzett" zenésznek, tanulásban társai előtt járt. Játszott már zongorán, csellón és gitáron. A hangszerhiányokat mielőbb pótolni kellett. A tiniket először a Corvina elődje, a Rangers együttes támogatta fellépési lehetőségekkel. 1970-ben klubra leltek a kőbányai Telefongyár klubjában. Mózes Katit a billentyűknél Szűcs Judit váltotta, de ez a felállás sem bizonyult tartósnak, hamarosan Nagy Kati érkezett.

1970-ben részt vettek az ÉVIG és a Törekvés Művelődési házak amatőr­ pályázatának versenyén. A közönség több mint száz amatőr együttest és énekest láthatott és hallgatott meg többek között a zuglói Szabó Pál Művelődési házban. Az eseményen olyan zenekarok tűntek fel, majd tűntek el, mint a Sztár, a Szignál, a Tékozlók, a Vörös Sün és a kizárólag lányokból álló Beatrice együttes.

A lányok az új nyugati divatnak megfelelően miniszoknyában léptek fel - ez már Zalatnay esetében is bejött - és egycsapásra ismertté váltak. Bár önálló fellépésük nem igazán volt, hamarosan Komár László, majd a Gemini együttes is felkarolta őket. Az ország egyetlen lányzenekarában mindenki nagy lehetőséget látott és a sajtó is egyre többet foglalkozott velük. 1970 áprilisában a Gemini kéthónapos koncertkörútra indult és magukkal vitték a maga nemében egyedülálló Beatrice női beatzenekart is. Négy 18 év alatti lány zenekar alapítási terve felrázta a közvéleményt is. A tinibanda minden lehetséges támogatást megkapott, többek között '71 májusában megjelent egy kislemez a Jóbarátom című Csuka Mary szerzeménnyel, amit a biztonság kedvéért Komár László énekelt és a szöveget Adamis Anna jegyezte (de erről majd később).

Bár nyugaton egyre több női csapat állt a színpadra, itthon még csak hagyományos fiúzenekarok léteztek. Az ötlet, hogy csak lányok zenélnek akkor még nagyon nem volt divat. Énekesnőink voltak bőven, de az még sem egy komplett lánybanda. Hiába bármilyen modern-elmélet - mert a mai napig is így van - a lányok nem képesek huzamosabb ideig együtt lenni. A Magyar Ifjúság egy egyáltalán nem meglepő tényt állapított meg: "a Magyarországon működő többezer zenekar közül csak egyetlen olyan banda van, melyet kizárólag lányok alkotnak, a Beatrice együttes, éppen ezért nagy támogatottságnak örvend és ahol lehet fellépnek, például - előzenekarként - a Kisstadionban". A lap szerint ezen a bulin a Beatrice komoly sikert könyvelhetett el, ami nem a csinos lányoknak kijáró udvariasság, hanem a Beatrice által produkált kitűnő beatmuzsika volt a döntő tényező. A kampányba a Képes Újság is beszállt és így adta hírül az eseményt: "A Kisstadionban zajlott sikeres szereplése után szorgalmasan készül további fellépéseire a Beatrice együttes, az ország egyetlen női beatzenekara. Az együttes vasárnap esténként nagy sikerrel lép fel az Ifjúsági Parkban".

Ekkor még minden írásban kiemelték, hogy "egyetlen női zenekar", ezzel az egész ország figyelmét felhívták. kell ennél jobb reklám? Függetlenül a zenei tudástól, annak esetleges hiányosságairól, vagy a dalok elfogadhatóságától, az illetékes elvtársak nagy üzleti lehetőséget láttak a lányokban. Egy szexis, kedves és pimaszul fiatal lányzenekar nem jelentett semmilyen veszélyt, mint mondjuk a Kex együttes. A politika megnyugodhatott és hozzá kezdhetett a sztár faragáshoz, úgy gondolkodhattak, ha itthon sikerül Mónikáéknak befutniuk - amire minden esély meg van -, akkor a nyugat is ráugorhat a bandára és az hatalmas deviza bevétel lehet sok embernek, talán új magyar "világsztár" született.

Az Ország-Világ szerint az első magyar női beatzenekar, amerre csak járt - sikert aratott, ami érthető is, hiszen fiatalok és szépek voltak, de önálló koncerthez továbbra sem jutottak. A lapból egyébként megtudhatták az érdeklődők, hogy miért találó név a Beatrice: "Milyen szellemes a név: Beatrice. Ez nemcsak egyik "legegyenjogúbb" történelmi nőalakunkra, Mátyás király kardosnejére utal, hanem az egyetlen olyan női név is, amely a beat szóval kezdődik". Ez a mondat a későbbiekben kap jelentőséget, amikor ugyanezek az újságírók már csuklani kezdenek a félelemtől, ha meglátják valahol ezt a "szellemes" nevet. De erről majd akkor! Egyébként hiteles információk szerint a név szülőatyja Novai Gábor volt, aki akkoriban még a Rangers együttest erősítette.

Összegezzük hát, hogy mi is történt a Beatrice együttessel eddig: Medikusbál a Gellért Szállóban, majd a Kisstadion következik, ahol az Angyalok és ördögök című műsorban szerepelnek, ezt követi tv-szereplésük a Halló című fiataloknak szóló műsorban. Megjelenik egy kislemez, miközben még csak 6 daluk készült el. A zenélés mellett mindannyian tanulnak vagy dolgoznak. Műsorukban az úgynevezett "slágerszámok" dominálnak, de szeretik az underground muzsikát is. Példaképeik közé tartozik a Led Zeppelin, Aretha Franklin, Deep Purple és természetesen a Beatles együttes. Csuka Mónika, az együttes vezetője a Radnóti Gimnázium IV. osztályos tanulója, ő a szólógitáros, testvére Mária a dobos, aki az egyik újság szerint civilben laboráns, egy másik lap szerint műszerész. Hobbyja a zeneszerzés, ezért ő az együttes háziszerzője. Hamar Krisztina basszusgitáros és Nagy Katalin orgonista a Teleki Blanka gimnázium tanulói. 

S hogy milyen fantáziát láttak ott fent a zenekarban, mi sem bizonyítja jobban, hogy számos fellépési lehetőséget kapnak nagyszabású koncerteken, igaz csak előzenekarként. Bemutatkozhatnak az ország egyetlen televíziójában, ami akkoriban minden kezdő zenekar - legyen bármilyen nagy tudású, vagy legyen bármilyen hatalmas számú rajongótábora - számára elérhetetlen volt. Mert mindenkinek kellett pár év mire megjelenhetett legalább egy rádiófelvétele, azután ha volt rá kereslet, jöhetett a többi. Annyira terveztek Magyarország egyetlen női zenekarával, hogy a Hanglemezgyár szinte vakon készített velük felvételt. Vagyis azért kellő óvatossággal, hiszen a dalt Komár László énekelte fel, ráadásul Adamis Annát kérték fel a szövegírásra. Ugye érdekes. Adamis Anna akkor az egyik legfoglalkoztatottabb szövegíró volt. Ha mesterségesen is, de a kellő sajtó és fellépési háttérrel nagy lehetőség előtt álltak a lányok, akik mindössze "egyetlen hiányossággal rendelkeztek, hogy nem lehettek hivatásos zenekar, mivel még egyikőjük sem érte el a nagykorúságot jelző 18-dik életévét.

Még ugyanebben az évben a - hivatalos verzió szerint - a zenekar Jugoszláviába kapott meghívást. A hírek szerint a kislányokat féltő papák-mamák nem engedték elutazni a lányokat. Ez már csak azért is érdekes, mert mivel másabb fellépni Belgrádban, mint Kaposváron vagy Cserszegtomajon? Hiszen nem rég voltak egy kéthónapos koncertkörúton. De a reklámra szükség volt...

Az építkezés pedig gőzerővel folytatódott. Míg a csajok el nem érik nagykorúságukat, addig a Kerületi Tanács (ma Önkormányzat) biztosított önálló fellépési lehetőséget a Fővárosi Művelődési Házban, ahol játszhatták többek között saját számaikat is.

Az Ország-Világ még 1970 decemberében egy rövid írásban megemlítette, hogy a lányok karácsonyi kívánsága az, hogy "valamelyik lágyabb szívű illetékes szánja meg őket és soron kívül adja meg nekik azt a bizonyos működési engedélyt, mint Magyarországon egyetlen női beatzenekar." Azt gondolom, hogy a négy csinos kislány eddig is mindent megkapott soron kívül, de gondolkodásuk érthető, hiszen nagyon gyorsan lépni kellett, mert, ha egy ötlet jó, akkor arra mások is hamar rácsapnak és azonnal megjelenik a konkurencia. Ki tudja, talán már másnap nyüzsögni fognak a csajbandák. Nem így történt, de tényleg jobb az óvatosság.

1971-ben a lányok még mindig fellépés hiánnyal küszködtek, ráadásul még megfelelő felszerelés sem állt a rendelkezésükre. De a lányok talpraesettek voltak, koncertjeiket kölcsön erősítőkkel oldották meg és interjúkban jelezték a "nagyérdemű" felé, hogy szeretnének egy olyan üzemet vagy vállalatot találni, amely patronálná őket. Ebből is látszik, hogy a siker több részből áll össze, mert hiába a tehetség, hiába a remek ötlet, hiába a lemez, hiába a tévé, és hiába a vendégzenekarkénti fellépés, ha a közönség nem érthetően reagál. A klubvezetők nem voltak képesek kezelni a helyzetet. Féltek, hogy vigyázni kell a lányokra, féltek, hogy lesz-e egyáltalán közönség, de attól is féltek, nehogy annyi érdeklődő jelenjen meg, amennyit ők már nem tudnak irányítani. Valljuk be őszintén, hogy 1971-ben lányzenekarra senki nem volt felkészülve.

1971 júniusában a Fejér megyei Hírlap szintén segédkezet nyújt Szentségtörés a beatben című írásával, melyben kiemeli, hogy "a könnyűzene világában a női sztárok sikere sokszor meghaladja a férfiakét, de nem minden területen, mert a lányok egyénileg jobban képesek érvényesülni, mint csapatban. Ekkoriban olyan előadók kerültek a slágerlistákra, mint Sandie Shaw, Brenda Lee, Petula Clark, a Kessler-nővérek, vagy a Supremes, amerikai leány beategyüttes". Most végre Magyarországon is van már női beategyüttes.

Sajnos - ez a lányegyüttesek sajátja - az elmúlt 60 év alatt nagyon kevés - talán egy kézen megszámolható - lányzenekar élte meg legalább az öt közös évet. Persze, ez a fiúknál csak egy kicsit van máshogy. A Beatrice valóban nagyszerű ötletnek indult és ha a csajok együtt maradnak egészen biztos, hogy messzire eljutnak, de nem így történt, érkezett Nagy Feró...

Folytatjuk... (2021.11.11)

Írta: Fiery

Beatrice tagok 1969-70

• Csuka Mónika - ének
• Nagy Katalin - billentyűs hangszerek
• Hamar Krisztina - basszusgitár
• Csuka Mária - dob, ütőhangszerek

Beatrice tagok 1971

• Nagy Feró - ének
• Csuka Mónika - ének
• Szűcs Judith - billentyűs hangszerek
• Hamar Krisztina - basszusgitár
• Csuka Mária - dob, ütőhangszerek