Cikipédia 12/4 - A Piramis együttes története 3. (1976/2)
Som tizenkilencre húzott lapot és bejött. Ez a lap Révész Sándor volt - elég kemény és hosszú munka volt átcsábítani őt a Generálból, de sikerült. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy abban az időben évi 3-400 fellépése lehetett egy zenekarnak - nem hakni, nem CD-huszárkodás, rendes melós koncert gitárokkal, beállással, a többi kihagyhatatlan kellékkel - és a Piramis volt magasan a legfoglalkoztatottabb csapat. Mégis mi adta ezt az erőt? Mitől volt más banda, mint a többi, miközben csak az 1968-as nyugati rockzenét magyarosították? A válasz talán az, hogy eddig a pillanatig itthon senki nem mert ilyet csinálni. Nem lehetett előre látni, hogy lesz-e erre a zenére igény, egyáltalán engedi-e a hatalom. (Fiery)
A háttérország és ami még mögötte van
"A Piramis nevet az emlékezők szerint Bergendy István találta ki..."
Még mielőtt tovább taglalnánk a Piramis együttes munkásságát, szeretnék néhány szóban a háttérországról is megemlékezni. Hódos Sándor, Bakacsi Béla, Kecskés Tibor és Hajnal Gábor segítették elsősorban a zenekar fellépéseit. Hajnal Gábor - aki ebben az időben sajtófigyelőként dolgozott, intézte a sajtós feladatokat, valamint a nagyobb koncertek, turnék megszervezését. Ez ugyan menedzseri - koncertszervező - munkának számít, de akkoriban még a szó is tiltott volt. Szocialista egypártrendszerünk vezetése úgy vélte, hogy a menedzser kizsákmányoló, kapitalista, aki ráteszi hatalmas, zsíros kezét a zenekarra és kiszipolyozza. Igazuk volt, mert nagyon sok ilyet ismerünk meg főleg a '90-es években, pedig a menedzser igenis nagyon nagy segítsége lehet a zenésznek, rengeteg terhet vesz le a válláról. A profiknál úgy működik, hogy mindenki azt csinálja, amihez ért, ami a dolga. A menedzser szervez, intézkedik, a monitor keverős felel azért, hogy jól szóljon a színpad, a technikus pakol, beállít, fel-, és leszerel, a zenész pedig zenél. De hogy hogyan hatott a menedzseri munka a zenekar pályafutására, valóban kizsákmányoló volt-e a koncertszervező, azt hamarosan egy hosszabb interjú alkalmával megtudhatjuk Hajnal Gábortól.
Még mindig 1976. A Piramis alaposan bedurrantott a hazai könnyűzene kazánjába. Pillanatok alatt túlszárnyalta az összes Magyarországon létező rockzenekar sikerét és néhány újságíró támogatásával a csúcsra jutott. Som Lajos és hardrock csapata elismerése az akkori legnépszerűbb zenekar, az Omega mellé került.
A becsület mindent visz
A Piramis elérte az évi 3-400 koncertet és még így is sok művelődési ház, ifjúságii klub, vagy ifjúsági park került várólistára. Az újságok csak a nevezetesebb fellépésekről számoltak be, valamint a hamarosan megjelenő első SP-ről, kislemezről. A zenekar acélvonata rendületlenül robogott, a szakma fel sem tudott eszmélni, csak némán követte az eseményeket. Az áprilisi Magyar Ifjúságban az alábbi rövid cikk jelent meg:
"Egy év leforgása alatt robbant a népszerű együttesek sorába a Piramis. A beatzene kedvelőinek már nem kell név szerint bemutatni a fiatalokat, akik az utóbbi időben itthon és külföldön - Lengyelországban több alkalommal nagy sikerrel - szerepeltek. Májusban a kulturális csereakció keretében a lengyel SBB együttessel hazai koncertsorozat következik. A hónap első felében számos fővárosi és vidéki ifjúsági parkban szerepelnek. Nézzük tehát a turné néhány állomását: május 10-én a budai, 16-án a csepeli ifjúsági parkban játszanak, 12-én Balmazújvárosban, 13-án a debreceni Járműjavító művelődési házában, 14-én Esztergomban adnak közös koncertet.
A következő állomás: Anglia, itt az egyetemi városok és az ifjúsági klubok fiataljai előtt 60-60 perces bemutatókat tartanak. Szó van arról is, hogy kislemezt készítenek az együttessel, de további meghívásokat is kaphatnak természetesen siker esetén. Júliusban a többi beatzenekarhoz hasonlóan "tengerre szállnak", a balatoni Express hajón szórakoztatják a fiatalokat. Augusztusban újabb, ezúttal másfél hónapos lengyel meghívásnak tesznek eleget. A nyár elején jelenik meg első kislemezük is; A oldalán A becsület, B oldalán a Szállj fel magasra című nótájukkal. Ez utóbbi nemrégiben a rádió egyik könnyűzenei műsorában is bemutatásra került. Nem kell tehát uborkaszezontól tartania a Piramisnak."
Ám a Piramis nem állt meg és A becsület című dalával júniusban már az első helyet foglalta el az Ifjúsági Magazin slágerlistáján, ráadásul úgy, hogy felvétel hiányában a dalait nem játszotta az akkoriban még mérföldkövet jelentő rádió. Itt álljunk meg egy pillanatra! A dal eredeti Címe: A becsület, de később már sok helyen Becsület címmel jelenik meg.
"Piramis együttes a piramis csúcsán, mármint a slágerlista első helyére került, Závodi-Som telitalálat rock-nótája a tizenévesek egybehangzó véleménynyilvánítása alapján. Ez az első helyezés csupán azért tekinthető rendhagyónak, mert a dalnak koncert és televíziós bemutatón kívül - a szavazatok összeszámlálásáig - nem volt úgynevezett "rádiós hátországa", s enélkül az élre kerülni szinte példa nélküli dolog."
Augusztusban A becsület mellett megmutatta magát a Szállj fel magasra című dal is, hogy aztán egy rövidet pihenjen és októberben újra foglalkozzon a vele a sajtó:
"Már a múlt hónapban is kevés szavazaton múlott, hogy a Piramis együttes Szállj fel magasra kezdetű dala felkerüljön a tabellára. A tizenkettedik helyen ez most megtörtént, a dolog anakronizmusa legfeljebb az, hogy az egyik legkeményebb rockzenét játszó együttes épp lírai dallal szerepel a legjobb dalok szavazat-versenyében. És még röviden egy másik Piramis-számról, A becsületről. A nóta búcsúzófélben van, hiszen azok után, hogy vezette is az IM-listát. most a huszadik helyen áll. Ez azonban aligha "minősítése" a dalnak, amely pusztán koncert-élmények és néhány televíziós adás után - rádiós háttér nélküli - igen szép időt megélt a versenyben."
Szállj fel magasra!
Decemberben megjelent az Ifjúsági Magazinban egy hosszabb interjú Som Lajossal, a zenekar vezetőjével, aki mindig tudja, hogyan kell felhívni magára a figyelmet. Az alábbi interjúban kicsit megpiszkálja a kritikusokat és rajtuk keresztül meghúzgálja a szakma bajszát is, de a "szakma" még mindig nem tért magához. Úgyis mondhatnánk, hogy a startnál állva maradt. Persze azért ne aggódjunk, ami késik, nem múlik:
"Hosszú külföldi koncertsorozat után most itthon aratja sikereit a Piramis. Az egyre népszerűbb együttes vezetője Som Lajos, akinek zenészi teljesítményéről a külföldi könnyűzenei szaklapok nem először írnak elismerően. - Nem tartozol a nyugodt emberek közé. "Zenei vándorlásod" állomásai a Tűzkerék, a Neoton, a Taurus együttesek és most a Piramis. Mi következik? - Valóban, eddig mindig odébb álltam, mert mindenütt úgy éreztem, hogy csak "bedolgozó" vagyok. A Taurus stílusa már jó lett volna, de az a próbálkozás zátonyra futott. Most végre találtam négy olyan zenészt, akik nagyon könnyűvé teszik elképzeléseim maradéktalan valóra váltását. Ügy érzem, a Piramist elismerték. Kilenc-tíz hónapja játszunk a jelenlegi felállásban és máris nagylemez készítésére kaptunk lehetőséget. - Ez azt bizonyítja, hogy betörtetek az élvonalba? - Azt hiszem. A fiataloknak tetszik, amit csinálunk. Arra még nem nagyon volt példa, hogy egy szám, ami néhány tv-adáson kívül csak koncerten volt hallható, a különböző slágerlisták élére kerüljön. Nos, a "Becsület" című szerzeményünkkel ez történt. Remélem, hogy az élvonal kérdést ezek a fiatalok döntik majd el a nagylemez meghallgatása után, nem pedig a kritikus pózában tetszelgő kívülállók. - Rossz véleményed van a kritikáról? - Félreértés ne essék, kritikára szükség van, de olyan kritikára, amit hozzáértő, a műfaj gondjait átérző emberek írnak. Többször olvastam már olyan írást, amely erősen torzított vagy egyszerűen nem volt igaz. De van olyan kiváló jazz elméleti szakember is, aki a popzenét "manipulált művészetnek" nevezi. Szerintem, aki ezt mondja, csak azt látja az egészből, hogy hangfal hangfalra kerül. Olyan ez, mintha valaki egy vékony csövön keresztiül, közelről egy nagy kiterjedésű tárgyat nézne. Nem láthatja az egészet. Igaz, hogy a felszerelés mindig változik, bővül, de látni kell azt is, ez az apparátus mégiscsak a zene szolgálatában áll. És a zene a fontos, nem pedig az eszköz, amin megszólal. - Miért nincs állandó klubotok? - Kizárólag koncertzenekar vagyunk. És ennek nagyon egyszerű oka van. Nem akarjuk meguntatni zenénket a közönséggel azzal, hogy hétről hétre ugyanazt a műsort játsszuk."
1976 végére a zenekar a csúcson érezhette magát, hiszen az akkori legnagyobbnak számító banda, az Omegával egy szintre került, ennek köszönhetően az iskolákban a tanulók két rajongó pártra oszlottak, kezdtek megalakulni az első Piramis vagy Som Őrsök, rajok. Egyetlen dolog hiányzott az elitkörbe kerüléséhez, a nagylemez megjelenése, de az sem váratott sokáig magára.
Folytatjuk... (2021.08.22.)
Írta: Fiery