Cikipédia 16/12 A Petőfi Csarnok majdnem teljes története – 4. rész

2025.02.17

1985 januárra kiderült, hogy a Petőfi Csarnok átadása csúszik. A célnap már nem a Felszabadulásunk napja (április 4.), hanem egy későbbi időpont. A Népszabadság enyje-bejnyéje hatott. A Magyar Ifjúság viszont a szerkesztőségükhöz beérkezett elégedetlenkedők levelére leheletnyi finom szitokáradatot zúdított a legendás Parkra. A baj az volt, hogy a fiataloknak jó volt úgy, ahogy volt a Park, de a hatalom döntött. "Ez lesz, jobb lesz, majd megszokod!" Az érdekesség kedvéért elmondanám, hogy ez a mondat akkoriban bármire vonatkozhatott, amit le akartak tolni a torkunkon.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az Ifjúsági Park idén tavasszal már nem nyitja ki kapuit, a közkedvelt szórakozóhely elöregedett, további üzemeltetése veszélyessé vált. Mivel ez a tény nem egyik napról a másikra derült ki, volt idő gondoskodni olyan új hely felépítéséről, amely pótolhatja az "Ifiparkot". A tervek ma már zömmel megvalósulva, betonba, fémbe, műanyagba öntve megszemlélhetőek a Városligetben, ahol 113 millió forintos rekonstrukcióval a Petőfi Csarnok felépült. Az új intézmény igazgatójával. Lehel Lászlóval járjuk körbe a terjedelmes épületet, melyet áprilisban, igaz, nem a hónap elején, ahogy azt a tervezők elképzelték, hanem a végén: várhatóan 22-én vehet először birtokba a látogatóközönség. Persze, nehogy bárki is a hajdani Ifjúsági Parkhoz hasonló szórakozóhelyet képzeljen el a Vajdahunyad Vára mögött, kőhajításnyira a Május 1. úttól; az itteni kínálat sokkal bővebb lesz, mint a végül is rétegigényeket kiszolgáló "Ifiparkban". Elsősorban persze a fiatalok szórakozási igényeit igyekszik kielégíteni a Petőfi Csarnok is, de a gyerekek és az idősebb korosztály szintén találnak majd programot maguknak bőven. A télen—nyáron délelőtt tíztől este tízig nyitva tartó új szórakozóhely egyúttal a környék, vagyis Zugló, sőt a közeli Terézváros alapvető kulturális ellátását is szolgálja majd. A huszonnyolc munkatársból álló üzemeltetői gárda (körülbelül fele-fele arányban oszlik műszaki gazdasági és népművelő munkakörökre) olyan programokat szeretne megvalósítani, amelyen nem egyszerűen a látogatók érdeklődését. hanem az érdekét céloznák meg. Méghozzá minél szélesebb körű szolgáltatások nyújtásával, melynek érdekében szükség esetén rugalmasan alkalmazkodnak a nyitvatartási idővel az igényekhez. Egy francia minta alapján információs központ üzemel majd többek között az 1400 m2 alapterületű előtérben, ahol sok más tevékenységre is mód nyílik az újságolvasástól kezdve a videózáson át a pingpongozásig. A 42-43-27-es telefonszámon fővárosi kulturális- és sportrendezvényekkel kapcsolatos információkat, tanulással összefüggő kérdéseket lehet majd feltenni. Fontos tény, hogy a Petőfi Csarnok önálló rendezési jogot kapott, ez lehetővé teszi azt, hogy például színházi produkciókat fogadjanak, hogy az Interkoncert segítségével külföldi műsorokat is megvásároljanak, sőt, hogy az így meghívott vendégeknek turnékat is biztosítsanak; ennek érdekében szoros együttműködést terveznek az Ifjúsági Rendező Irodával. Az impozáns méretű nagyterem a színesre festett vastag csövekkel a párizsi Pompidou-központ építészeti stílusát idézi fel: itt 2500 néző fér el, vagy pedig 1100 ülőhely alakít.

1985 márciusában napvilágot láttak végre az első konkrétabb, dátumokhoz kötött információk. Megszülettek az időpontok, felpörgött a már kifelé is látszó munka. A Magyar Ifjúság, mint a fiatalok "szóvivője" igyekezett a csábításban, ugyanis az érdeklődés valahogy még nem volt az igazi. Érdekes, mert az új és csillogó dolgokat állítólag mindenki szereti.

Az elmúlt héten több plakát is feltűnt a budapesti utcákon, amelyek immár a hamarosan megnyíló Petőfi Csarnokra hívták fel a figyelmet. Lehel Lászlótól, az új ifjúsági létesítmény igazgatójától kérdeztük meg, hogy milyen munkák vannak még hátra, s mikor fogadnak először vendégeket? — Reklámkampányunk keretében először egy "titokzatosnak" tűnő számsor: 42—43—27 jelent meg az emblémánkkal. Nem volt persze nehéz kitalálni, hogy ez egy telefonszám, s valóban rengetegen fel is tárcsázták kíváncsiságból. Ezen a számon az információs központunkat érték el, ahol magáról a Petőfi Csarnokról is sok dolgot megtudhattak, de azt is, hogy ez a szám a jövőben is a lakosság szolgálatára áll a legkülönfélébb kulturális, lakossági információval. A második plakátunk egy térkép volt, amelyről megtudható, hol is találhatnak meg bennünket. — A harmadik plakát viszont már konkrét műsort hirdet, jelezve, hogy nyitásra készen áll a Petőfi Csarnok. — Ezen a héten a népművelőknek, s a sajtónak szeretnénk bemutatni az épületet, úgy is, hogy a Hit együttes például eljátszik néhány számot a helyiség akusztikájának érzékeltetésére, s bemutatjuk, hogy milyen körülmények között tudunk filmet vetíteni, irodalmi színpadi produkciót kiállítani. Bár a színpad kialakítása nem fejeződhet be akkorra, amikorra szerettük volna, ennek ellenére megnyitjuk a Csarnokot április 26-án, amikor is a VI. kerületi diáknapok nyitórendezvényének adunk otthont középiskolásoknak szánt műsorral. — A már említett plakátok egyikén rockzenei műsorra hívjátok fel a figyelmet, a Karthago együttes mellett Elisabeth Wiener énekesnő koncertjére, akit viszont aligha ismernek a fiatalok. Első látványos, nagy koncertprogramunk lesz ez a két fellépés április 27-én és 28-án. Az utóbbi napon másfél órás koncertet ad Elisabeth Wiener, aki héttagú zenekarával érkezik Franciaországból, ahol az egyik legismertebb új hullámos énekesnő. Előadásában egészen érdekes módon elegyednek az új hullám stílusjegyei a sanzonhagyományokkal. Egy európai turné keretében, a Francia Intézet segítségével látogat hozzánk, ez adta az ötletet, hogy ne egyszerűen csak egy koncertet adjunk, hanem tulajdonképpen egy francia estet, amelyen francia videofilmeket vetítünk, a koncert előtt pedig egy Magyarországon még nem bemutatott Alain Delon-filmet. A Renault cég pedig kiállítja három legújabb konstrukciójának prototípusait. — Mennyire alakult ki a Petőfi Csarnok állandó műsorainak terve? — A hétfő filmes-videós nap lesz, az érdeklődés az úgynevezett "Video foci mozi" iránt a legnagyobb, ahol a fővárosi csapatok hét végi vidéki mécseséit mutatjuk be. Keddenként a feltörekvő rockzenekaroknak adunk be mutatkozási lehetőséget, szerdánként pedig, ha nem is az induláskor —, beindítjuk a zenészklubot. Csütörtökönként a különböző tájegységek úgy nevezett kör-táncháza lesz kiállításokkal egybekötve, péntekekre bálokat szervezünk. Szombat—vasárnap dél előtt gyermekműsorokat adunk a Báb színházzal kötött együttműködésre alapozva. Az első táncos rendezvényünkre május 11-én kerül sor, ahol újdonságot jelent, hogy a szokásos videó-diszkó mellett a Bergendy szalonzenekar szolgáltat élő tánczenét.

Persze, nem csak a fiatalok körében nem volt igazán szimpatikus az új rendezvényközpont, a felnőttek sem igazán nézték jó szemmel. Nem értették, hogy mi lesz ez a Petőfi Csarnok. Bár a Park közelében lakók imájukba foglalták a városvezetés nevét, hogy 20 év után végre megszűnik a mindennapos lárma, rajcsúr, verekedés, a szülők azonban kétkedtek. Ők úgy gondolkodtak, hogy a Budai Ifjúsági Park legalább szem előtt volt és akkor belegondoltak, hogy mégis mi lesz egy felnőtt mentes óriás parkban az ő gyermekeikkel. A Magyar Nemzet feladata a kétség eloszlatása volt. Mint azt látni fogjuk, jöttek is az elvtársi hülyeségek...

Még az idén tavasszal megnyitja kapuit a Városligetben, a Petőfi Csarnokban — a BNV egyik volt csarnokában —, a Fővárosi Ifjúsági Szabadidő- központ. Az intézmény — amely a megromlott műszaki állapota miatt bezárt budapesti Ifjúsági Park szerepét tölti majd be — színes programokkal készül a bemutatkozásra. Céljai Között szerepel, hogy működésével elősegítse az ifjúság világnézeti és esztétikai nevelését, lehetővé tegye kulturált körülmények közötti szórakozásukat, sportolásukat. Az intézmény helyet ad majd politikai nagygyűléseknek, egyéb, szélesebb tömegeket vonzó rendezvényeknek. A csarnok programjának kialakításában tevékenyen részt vesz majd a KISZ, budapesti bizottsága. A Petőfi Csarnok alkalmasnak látszik arra is, hogy fokozatosan az ifjúsági közmű velődési rétegmunka fővárosi módszertani műhelyévé, a korszerű szabadidős formák megismertetésének segítőjévé váljon.

Mit mondjak? A leírt mondatok magukért beszélnek: "Céljai Között szerepel, hogy működésével elősegítse az ifjúság világnézeti és esztétikai nevelését, lehetővé tegye kulturált körülmények közötti szórakozásukat, sportolásukat. Az intézmény helyet ad majd politikai nagygyűléseknek, egyéb, szélesebb tömegeket vonzó rendezvényeknek." De nem kellett tartani a szocialista rendszerre való neveléstől, mert 1984-ben ez már csak egy jól hangzó lózung volt. Ahol már a '60-as évek elején nem tudtak megfelelően viselkedni a fiatalok – pedig akkor még kötelező volt az ing, nyakkendő, vászonnadrág -, ahol a csöves nemzedék esett egymásnak, hogy P. Mobil, vagy Piramis, akkor mit várunk a jelvényekkel agyon tűzdelt punkoktól, újhullámos figuráktól?

Az idő azonban a Petőfi Csarnoknak dolgozott, de a megváltásra még várni kellett. Minden újszerű volt, csakugyan modernebb és látványosabb helyszín lett, mint híres elődje, de ez csak a látszat volt…

Folytatjuk (2025.02.19. szerda)

Írta: Fiery

Fotó: Fortepan Urbán Tamás