Cikipédia 4/16 - Csütörtöki slágerkoktél VI.

A rockzene egy rövid időre, 2007 és 2010 között újra nosztalgiáját élte. A klubokban újra tömegek előtt dübörgött a dob, sikított a gitár, de a tízezres koncertarénákból is vissza köszöntek a régi, szép időka múltat, de hiába a sikeres bulik, a kereskedelmi csatornák mindezt figyelembe sem vették. A gagyilovagok, vagyis az aktuális "sztárok" pedig már annyira elpofátlanodtak, hogy saját hazájukban sem voltak képesek magyarul énekelni. 2010 felé közeledve a médiaguruk leszorítva a költségeket, a mind nagyobb bevétel reményében már minden gond nélkül a saját embereiket kezdték el futtatni, de hogy ez mennyire lett sikeres azt mindenki döntse el maga.

"Van még, ki eltévedt és rossz úton jár, de egyszer visszatalál
És van még, ki megtéveszt és tapsokat vár. Meztelen a király
Igen, ez amit látunk rég igen, ez ami bánt"

2007-re visszatért az őszinte, kőkemény slágerkorszak. Noha továbbra is a szokásos társaságok szolgáltatták az alapokat a kereskedelmi csatornáknál, végre újra tobzódhattunk a hatvanas - hetvenes évek modernizált slágereiben. Végre újra megjelentek az igényes hangok és muzsikák, mondom ezt akkor is, hogy a menedzsereknek a rockzene továbbra sem számított jó üzletnek. Persze EDDA, Republic, Bikini, KFT, LGT, Charlie, Demjén és Ákos továbbra is napi rendszerességgel folyt a rádióból, a többiek - P. Mobil, Piramis, Mini, PUF, Pandora's Box, Karthago, Pokolgép egyáltalán nem, míg Skorpió, Hobó, Beatrice csak elvétve szólalhatott meg idétlen időpontokban.

A Hooligans (Félember) rockzenére épült muzsikája azért valahogy mégis betörte a falakat és a világot jelentő deszkákon sikert sikerre halmozott. Újra bizonyítást nyert, hogy a média támogatásával igen is el lehet jutni a teltházas sportcsarnokos koncertekig. Ákos (Adj hitet) még mindig gyártotta precízen kidolgozott műveit, miközben már a slágerlistákon is feltűntek az új zenekarok. A Magna Cum Laude (Színezd újra) nem vitte túlzásba az akkordokat, így könnyedén kerülhetett a figyelem középpontjába. A Zanzibár (Lehetek a...) együttes külsőleg rocker benyomást mutatott, zenéje azonban ettől letisztultabb, kisimultabb, könnyebben emészthető. A slágerek piacán nem akadt vetélytársra a Bon Bon (Cukipofa). A Crystal (Elmegyek) csak a címet kérte kölcsön Máté Pétertől, a többi saját kútfő, megjelenésükből hiányzik "valami", amire a médiában semmi szükség. Megjelent a legújabb divatzene is a No Thanx (Egy másik nemzedék) együttes által, nem mondom, hogy mi rockerek erre vártunk - a bandának a későbbiekben közel hét év kellett, hogy végre komolyan vehetők legyenek -. A Unique (Tükör) végre megmutatta, hogy elődeihez képest pozitív irányba is lehet fejlődni.

"Ülj le, velem szembe, magadban olyat látsz-e, mit az ember szégyell, Ha a tükörbe nézel? Látod valós tested, arcod mosolyát fested a valódi képre, ha nem sikerült elég szépre, kérlek jól figyelj, kell minden apró jel!"

No, nem az a kimondott Horváth Attila szerzemény, de már nem is Kozsó, és ez mindenképpen előrelépés. Az év slágerlistásai pedig; Dobrády Ákos (Fekete gyémánt), Ricky (Engedj el), Váradi Roma Café (Umbala umba), Szekeres Adrien (Olyan mint te), Szabó Eszter (Hogy te is szeretni tudj), és természetesen a tévé műsor marketingje miatt Gáspár Laci (És mégis forog a föld). Ezzel a "felvonulással", az elmúlt borzalmas éveket végre valamennyire feledtetni tudták velünk, de a színvonalas rock muzsika a rádióban továbbra is hiánycikk maradt. 2007-ben Rockaréna címmel rendeztek meg egy régóta hiányzó nosztalgia bulit, az eredmény, majdnem kiszakadt a fal a tömegtől a sportcsarnokban. Ezen a koncerten felléptek a nyolcvanas évek zenekarai, többek között az EDDA, a Hobó, a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P.Mobil, a Karthago és a Korál. A siker teljes volt, de a hír a médiáig megint csak nem jutott el.

2008-ban folytatódott a slágerdömping. Egyik oldalról örülhettünk, hogy szinte teljesen eltűnt a szemét a médiából, másfelől azonban maradt hiányérzetünk. A 2003-ban, a himnusszal nagyot bukó Király Linda (Can't Let Go) továbbra is bizonyítja, hogy anyanyelvén nem képes énekelni, de sebaj, hiszen ő továbbra is csak egy ugródeszkának tartja Magyarországot. A Sugarloaf (Barbie) nagyszerű muzsikusokból áll, és megérdemelten kerültek fel a sláger listára. A Hooligans (Eljátszott gyémánt) pihenés nélkül tiporja a női szíveket, és meglepően jól szerepelnek a médiában épp úgy, mint a koncerttermekben. A Bon Bon (Varázsjel) a már megszokott könnyed dallamaival kitörölhetetlen a rádiók műsorából, csak úgy, mint Zsédényi Adrienn (Fekete rúzs). Ami számomra kicsit negatív élmény, hogy erre az évre is jutott nekünk a kereskedelmi vetélkedők aktuális győzteseiből. Itt van például Szabó Eszter (Minden rendes úrilány), vagy Oláh Ibolya és Caramel, akik a 2003-ban elhunyt Cserháti Zsuzsával (Egy elfelejtett dal) "énekeltek közösen". Valahogy felkerült a slágerlistára Abaházi Csaba (Az én rádióm) volt Sing Sing-es dala is.

2008-ban Demjén Rózsi újított, ugyanis újra összerántotta egy sportcsarnokos buli erejéig a V Moto Rock zenekart. Nagy sikernek nem volt mondható az István a király az M1-es Társulás előadásában, az eredetit nem lehet felül múlni de később kiderül, hogy alul múlni viszont bármilyen mélységig. A korabeli kritikák alaposan leszedték a produkcióról a keresztvizet, de lássunk csodát a 2013-as IK 3.0 mindent "is" alul múlt. 2008-ban a Sportcsarnokban újra felelevenedett a "Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról". A Hobó Blues Band hatalmas teltházzal ünnepelte meg 30 éves születésnapját. Megjelent Kalapács eddigi legkiemelkedőbb lemeze a Mítosz. Jankai Béla szervezésében a Sportaréna adott otthont a Billentyűsök éjszakája című koncert műsornak, ahol az ország legjobbjai szórakoztatták a közönséget. A nagy sikerre való tekintettel újra volt Rockaréna a sportcsarnokban, de már jóval kevesebb rajongó előtt. Fellépett a Mini, az Ős Bikini, a Beatrice, a Prognózis, a Kormorán, a Karthago, valamint a Pokolgép zenekar. Ebben az évben hunyt el Tunyogi Péter, aki a P. Mobillal is és később saját zenekaraival is rock történelmet írt.

2009-ben már be sem kellene számolnunk arról, hogy volt egy elmaradhatatlan Demjén koncert, egy Ghymes, és egy "Volt egyszer egy táncdalfesztivál" címen meghirdetett nosztalgia show, amin részt vett többek között a Korál, Eszményi Viktória, Kovács Kati, valamint a KFT zenekar. Sikeres nosztalgia bulit tartott a Dieselben az a Rolls Frakció együttes, melynek dalaival később sikeres lett a Bikini. De itt járt az AC/DC, Tom Jones, ZZ TOP, és a Dream Theater. 2009-től két Pandora's Box zenekar bulijait élvezhette a lelkes rajongótábor, miközben a nevet illetően hosszú pereskedés vette kezdetét az együttesek között.

2010 nem lett a fordulatok éve. Továbbra is a kereskedelmi csatornák nyomták ügyeletes kedvenceiket, miközben a "legnépszerűbb" rádióadók kitartottak a már több ízben is leírt zenekarok, előadók mellett. Ez a katyvasz jellemző az egész évtizedre. Beszélhetünk Varga Viktorról (Lehet zöld az ég), de minek.

"Lehet zöld az ég és lehet kék a fű, nekem mindegy, hisz végül is így gyönyörű. A tévedés néha jó. Tudod Amerikába is így jutott el az a hajó. Így én, keresem a feketét a fehérben, keresem a vonalat a tenyérben. De érzem azt, hogy nekem így jó, jó, jó. Ceruzával rajzolt fantomkép esküszöm, pont mint én! Hát mit is tettem, bár csak érteném! Itt járok mégis szabadon én, vonz a veszély! Bár őrültnek látszom, de nézz meg jól, kinek is árthatnék..."

Ebben az évben is feltűnt "üstökösként" egy énekes színész, Bereczki Zoltán (Kerek egész) személyében. Ha meg akarjuk érteni, hogy vajon honnan, elég csak a 2010-es történtekre gondolni, amikor a "Hangokba Zárva" cimű dala volt az X faktor döntőseinek a nagypárbaj dala, míg 2011-ben a Búcsúdalával köszönt el a 12 döntős. Tehát a kapcsolat kifizetődő. Dobrády Ákosnak is ki kellett valamit találnia, ezért Emilia Rydberg (Szerelemre hangolva) nevű Svéd énekesnővel duettezett egyet, magyar- angol vegyes szöveggel - érdekes, hogy miért nem svéd? -. A Unique (Hiszed vagy sem) dala már már a mélységet hódítja egy olyan szöveggel, aminek természetesen az égvilágon semmi értelme. Elérkeztünk abba a világba, amikor maga a dallam és a cím beszéli belénk magát a történetet. Ebben volt élenjáró sokáig a Republic (67-es úton, de még sorolhatnánk), valamint az EDDA (Éjjel érkezem), de jöjjünk rá, mit is mond el megkésve az előadó, és mi a franc az a gondolat, ami most aztán végkép előkerül.

"Végül íg, megkésve mondom el, ez a pár sor neked szól.
Tűnhet úgy, túl könnyedén tartalak elzárva magamtól.
Válasz nélkül, indokok nélkül, csalódott leszel, de itt van mégis egy gondolat.
Múló szép emlék, kezemben tartom még, hiszed vagy sem nem adnám semmiért.
Múló szép emlék, becsben tartom még, hiszed vagy sem, bár eltelt annyi év.
Végül így, csak ennyit mondok el, nincsenek jó szavak
Hogy mennyit ér, a múlt a távolból döntsd el önmagad
Válasz nélkül, Indokok nélkül, csalódott leszel, de itt van mégis, egy gondolat
Hiszed vagy sem, de ezt mind el akartam mondani, Hiszed vagy sem, de néha el akartam rontani, Hiszed vagy sem, de lehet gyűlölve szeretni"

2010 nagy koncertjei - mert voltak bőven - Demjén, Ákos, Irigy Hónaljmirigy, EDDA 30, és most az X Faktor próbálta a konkurencia néhány évvel ezelőtti bukását sikerre vinni. Itt járt nálunk a KISS, Depeche Mode, Jean Michell Jarre, Rammstein, a jó öreg Ozzy Ozborne. Ebben az évben jelent meg a Dinamit, az ős Pandora's Box, és a Wall Street új CD-je is, melyek soha sem juthattak el a médiáig (na jó, Rock FM), pedig nem egy daluk sláger, méghozzá komoly rock sláger. De a hatalom már csak ilyen. Ismét volt Billentyűsök éjszakája, de ez már jóval kevesebb néző előtt zajlott. Sajnos ez az esemény is bizonyítja, hogy az igényes muzsikára nem igazán van szükség, az emberek nagy részét leszoktatta már a média erről a "hóbortról".

Még mindig folytatjuk...

Fiery