Cikipédia 4/7 - Pokoli változat

2013.10.03

 Nem olyan régen megjelent a Cikipédia sorozatban "Pokoli színjáték" címmel egy cikkünk egy meg nem nevezett zenekar kissé viharos történetéről. Rendesen be is indultak azok a rajongók, akik azonnal ráismertek a csapatra (nem volt nehéz). A "jól értesültek" megírták a maguk teóriáját, amiben nagyjából visszaigazolták a leírtakat. Ezekkel nem foglalkozunk tovább. A minap azonban egy olyan verzió került birtokomba, amit szintén hitelesnek kell minősítenem, teljesen más megvilágításból. Nem lenne korrekt a Cikipédia, ha ezt a változatot kihagynám. A célom továbbra sem az amúgy is hangos viták további fokozása, sokkal inkább a baráti közeledés a rajongók megelégedésére, a nagy, közös koncert, amire rengetegen várunk évtizedek óta.

A levélíró megbízhatóságában nincs okom kételkedni, és őszintén remélem, ezzel végre pont kerül arra a bizonyos "I" betűre. Még a közreadás előtt szeretném megköszönni a figyelmet, és elnézést kérni, ha valakit véletlenül is megbántottam volna. Tudni kell, hogy a Cikipédia nekem is kijár, ha valamit elrontok, vagy csak az egyik oldal verzióját közlöm le tényként. Mentségemre - ha lehet - legyen mondva, hogy több helyről érkezett információt osztottam meg, valamint a cikk végén megkértem az érintetteket, ha valami nem úgy van leírva, ahogy szerintük történt, jelezzék felém. Mivel előző írásomban sem neveztem meg információforrásaimat, így fedje csak jótékony homály az ellenvélemény hírnökét is. Így a "ráutaló" megjegyzések miatt picit át kellett formálnom a levelet. Köszönöm.

Olvastam írásodat, akikkel - mint tudod-, évek óta jó viszonyt ápol a zenekar. Bármikor kértek, segítettek, amit ezúton is köszönnek. Azért írok most Neked, mert a cikked aktualitásával és a mondandó egy részével feltétlen egyetértek, de a benne foglalt - tényszerűen közölt- adatokkal nem minden esetben. Először is leszögezném, hogy a zenekar nem "ült" évfordulót, csak egy Születésnapi előzetest tartott, ami több fórumon is megjelent és nem is úgy hirdették.

  • "akik miatt ölre mentünk, azok azt sem tudják, hogy létezünk egyáltalán." Sajnos itt is vitatkoznom kell, mert nagyon is tisztában van vele az együttes, hogy ki mennyire szereti, és kinek mit köszönhet a csapat.

- "a gitáros és a zenekar arca, a frontember tovább állt és új együttest alapított." Itt elkaptad a lényeget! 23 évvel ezelőtt történt, zenekarvezető pedig viszi tovább töretlenül a csapatot.

- "Azóta már több változást is megéltünk, de a "nagy hármas" külön-külön, az igazság beismerése nélkül is nagyon jól tudja, hogy azt a tűzet a rajongók szemében még mindig az a bizonyos nyolcvanas évek táplálja, amikor ők még együtt voltak." Ezzel egyetértek, a közönség nagyon fontosnak érzi azt az időszakot, jogosan.

- "Nos, ők már egy ideje nagyon nem beszélnek egymással, talán már az igazi okokra sem emlékeznek, így ha véletlenül egymás mellé sodorja őket a végtelen idő árja, akkor gyorsan valamelyikük kreál valamilyen légből kapott súlyos problémát, hogy véletlenül se kerüljenek egy színpadra egy időben." Ennek az ellenkezőjéről számtalanszor megbizonyosodtam. Pl. az egyik Rockmaratonon a két volt énekes együtt estek el és fekve énekeltek, amíg a zenekar játszotta valamelyik dalt. Véletlenül elestek. Tudnék mesélni még olyat, hogy a régi basszusgitáros a jelenlegit helyettesítette néhány bulin, amikor ő éppen családi okok miatt nem ért rá, de sorolhatnám tovább.

- "Történt pedig három évvel ezelőtt, hogy meghívták a zenekart egy hatalmas németországi rendezvényre, ahol ők lettek volna a díszvendégek. Egyetlen kikötés az volt, hogy kizárólag az eredeti énekessel mehetnek. A zenekar örömmel elfogadta a meghívást, de sajnálattal tudatta a szervezőkkel, hogy a frontembernek ebben az időpontban más irányú elfoglaltsága van. Ez gyanús volt a germán szervezőknek, akik egyenesben keresték fel az énekest, aki nem is tudott a tervezett eseményről, természetesen ráért. Így végül is őt hívták meg. Ebből persze további félreértések és viták születtek, újra fellángoltak a rég kihűltnek hitt rossz emlékek." Na, itt nagy lódítás van! A zenekart SENKI nem kereste meg ezzel a koncerttel kapcsolatban. Nem tudom, hogy az információid honnan származnak, de ők csak utólag értesültek róla, hogy volt egy ilyen fesztivál, ahol a régi énekes együttese lépett fel helyettük. Csak egy megjegyzés: ha valóban kapott volna a banda személyesen egy felkérést ilyen kritériummal, akkor egyszerűen nem-et mondtak volna, mert a zenekarnak a fesztivál szervezésekor volt saját énekese. Itt újra megemlíteném, hogy az általad említett frontember 1990-ben kilépett a csapatból. Ebből semmilyen vita nem született, tudomásul vettük a tényt, hogy nem a zenekar játszott azon a fesztiválon.

- "Tavaly történt az ominózus eset, amikor az énekesnek egy rendkívül nagy ünnepi koncertje volt készülőben. Ő azt szerette volna, ha az összes volt és jelenlegi együttese megmutatja magát az eredeti felállásban. Már tudjuk, hogy ki volt az egyetlen ember, aki nem vállalta el a fellépést, akármilyen jól is sikerült ez a nap, valaki nagyon hiányzott, nélküle nem teljes a kép." Nem mondanék a "meghívott" nevében semmit, de ott voltam, amikor a frontember meghívta őt arra a koncertre, aki azt mondta, hogy sajnálja, de nem tud részt venni, mert a soron következő lemezen dolgozik, ami minden idejét leköti a családjával együtt.

- "Volt ugyan egy kezdetleges megkeresés, de az invitálás olyan gyatra volt, hogy inkább hangzott "negyerének", mint szívesen látott régi harcostársnak." Na, itt is ott voltam, minden egyes megkeresésnél. Mindegyik úgy szólt, hogy: "Lesz a Népligetben egy buli, mivel idén vagyunk 30 évesek, és szívesen látunk, gázsi sajnos nincs, mi is ingyen játszunk!" Ezt nem nevezném sem gyatrának, sem kezdetlegesnek! Ismét megemlítem, mindegyik hívásnál jelen voltam, a válaszokat is tudom! Leírjam? Egy dolog igaz: a régi dobos telefonszáma megváltozott, ezért a régi basszeros beszélt vele, a választ sajnos nem hallottuk.

Az igazság, mint tudjuk nézőpont kérdése, mindig csak az tudja pontosan, hogy mi történt, aki jelen volt. A Cikipédia nem tud, és nem is akar állást foglalni. De hűséges rajongóként addig fogunk küzdeni, amíg egyszer végre nem ünnepli meg a zenekar nevéhez és elismertségéhez méltóan önmagát. Ez persze nem azt jelenti, hogy csak a régi zenekar a jó, ha ilyet sugalltam volna bármikor is, akkor elnézést kérek. Természetesen az elmúlt évtizedek bármelyik felállása ugyanolyan értékes, mint a mai, és ha eljön a nagy nosztalgia ideje, a rajongók joggal várják el, hogy minden időszakból felcsendüljenek azok a szerzemények, amikre a legbüszkébb a zenekar.

Fiery