Magyarok fénye - Új rockopera érkezhet Budapestre

A rockoperák univerzumában egy új csillag tűnt fel a hazai könnyűzene egén, de ennek a lényegét ezúttal nem én fejtem ki, mert hárman is megteszik helyettem. Nem rég vendégem volt – vagy én voltam az ő vendégük – Szepesi Richárd "Ricsosz" (szervező, zeneszerző, előadóművész), Király Tibor (előadóművész) és Varga Zsolt (szerző, előadóművész). A fiúk elmesélik, hogy mi is az a Magyarok fénye és miért fontos felidézni a szabadságharc egyik utolsó, mindent eldöntő csatáját és egyáltalán, hogy kerül ide a romantika? Na jó, végre beszéljenek a "három királyok" (egyikük egész biztosan az).

Szepesi Richárd: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kökösi Attila nevű ember, aki kitalálta, hogy a Barcaság szórvány magyarságát ellátja kulturális élettel, magyar zenével, mindezt úgy, hogy amit csak lehetséges, átvisz az anyaországból az ottani magyaroknak. Ezt a tevékenységet egy szociokulturális egyesületen belül indította be. Én 2018-ban ismerkedtem meg vele, amikor a Vazul vére rockopera akusztikus előadásával jártunk Erdélyben. Egy évvel később, 2019-ben Attila azzal keresett meg, hogy van neki egy Rendületlenül című zenés- történelmi játéka, melyet többnyire ismert dalokra alapozott. Engem is megkért, hogy szerepeljek a műsorban néhány saját szerzeményemmel, amit örömmel vállaltam el. A darab a brassói magyarság történetét meséli el. Együtt dolgoztunk, majd elérkezett 2021 május 19-e. Megszületett az ötlet, miszerint 2024-ben lesz az 1849. június 19-én az Tömös-szorosi csata 175-dik évfordulója és erre az alkalomra szeretné megajándékozni egy rockoperával a brassóiakat, elvállalom-e. Természetesen erre is igent mondtam és produkcióba bevontam Misk Rédai Csaba szövegírót, akivel aztán együtt találtuk ki az alaptörténetet. Azt megjegyezném, hogy Csabi ugyanúgy nem látó ember, mint én. Közben felkértük Király Mátyás zeneszerző barátomat is, aki a gitár és citerasávokat játszotta fel. A szövegkönyv nagy részét Csabi írta, de Matyi is és én is hozzá tettük a magunkét, miközben Szinovál Gyula barátunk két dalszövegét is felhasználtuk.

Zsolt, hogyan kerültél képbe?

Varga Zsolt: Attilát és Ricsoszt is régebbről ismertem. A darabban én személyesítem meg a negatív főszereplőt, Puchner Antal Szaniszló tábornokot, aki a magyarok ellen harcolt, de az ő keze volt a Nagyenyedi megtorlásban is. Puchner egy felvidéki születésű, magyar származású osztrák tiszt, Selmecbányán született, a Császári és Királyi Fegyveres Erők tábornoka volt, aki magyar létére annyira gyűlölte a saját népét, hogy képes volt románokkal lemészároltatni az egyébként császárhű magyar falut. A mi történetünkben is hasonlót művelt.

A Tömös-szorosi csata…

Varga Zsolt: Igen. Óriási túlerővel állt szemben a körülbelül ötezer főnyi magyar sereg. Az osztrákok az oroszokkal együtt sem voltak képesek betörni a szorosba, csak miután néhány helyi pásztor segítségével megtörtént az árulás, mert ezek tolvaj, csempész utakon vezették őket a magyar sereg mögé.

Miért pont a fő gonosz szerepét kaptad?

Varga Zsolt: Azt mesélje el a szervező...

Szepesi Richárd: A fejemben kialakult egy kép, hogy melyik karakterhez milyen hangok illenek és Csabival együtt kerestük a szereplőket, miközben Attila is küldözgetett olyan hanganyagokat, amikhez társítani tudtuk az alanyokat.

Puchner karakteréhez Gonosz hangot kerestél?

Szepesi Richárd: Zsoltinak nem gonosz hangja van, hanem erőteljes. Puchner nem mindig énekel gurgulázós rekedt hangon, van, amikor mézes-mázosan kell előadni egy dalt, például amikor a női főszereplőnek ajánlatot tesz: "elengedem a férjedet, ha most aláírod, hogy nekünk dolgozol és besúgó leszel", sziszegő hangon énekel: "Ön bármit megtehet, bűnös nem lehet". Zsolti a szerepbe elképesztő játékot visz, az ő hangja tökéletes választás volt.

Varga Zsolt: Bele élem magam a szerepbe…

Tibi, hogyan találtak rád?

Király Tibor: Két és fél hónappal a bemutató előtt tudatosult a szervezőkben, hogy a már meglévők mellett szükség lesz még egy szereplőre, ugyanis a próbákon jött elő, hogy Kiss Sándor túl sok dalt kapott. Nem volt kérdés, a történetbe még egy szereplőt be kellett illeszteni, aki átveszi a főhős repertoárjának a felét. No, de kit? Ekkor született meg Czetz János karaktere, akit én testesítek meg.

Szepesi Richárd: Csabi javasolta a nevet, én szétvagdostam a dalokat, megszerkesztettem az új dialógokat és így született meg Czetz János, alias Király Tibi.

Miért pont Király Tibi?

Király Tibor: Ricsivel jó pár éve együtt zenélünk a Vazul vére után megcsináltuk a Ricsosz akusztik zenekari formációt, ahol Ricsosz mester meghangszerelt dalait adtuk elő. Én is érdeklődtem a rockopera iránt, mert az utóbbi időszakban beszűkült a zenei mozgásterem, ezért pont kapóra jött a felkérés. Tudod, idő közben sokat okosodtam és rájöttem, hogy a színház az én utam. Megjártam fesztiválokat, rockklubokat és azt tapasztaltam, hogy ezek minősége erősen lefelé tartó görbével írható le. Az, hogy a rockopera szervesen kapcsolódik a magyar történelemhez, illetve a magyar lélek is meg tud ezáltal jelenni, az tökéletesen egybe esik azzal a koncepcióval, amit én egyéb médiás felületeken művelek, akár előadások terén, vagy az internetes televíziós kísérletünkre. Itt most elsősorban Az Élet virága kerekasztal kezdeményezésre utalok.

Ezek szerint örültél a felkérésnek…

Király Tibor: Kapva kaptam az alkalmon és hálás vagyok Ricsosznak és Attilának, hogy rám gondoltak és beszerveztek a finálé előtt néhány hónappal erre a szerepre, ami egyébként az én szempontomból azért izgalmas, mert messze földön híres vagyok arról, hogy a szövegeket nagyon lassan tanulom, de legalább gyorsan felejtem, viszont még könnyebben írom át előadás közben.

Mi maga a darab alaptörténete?

Király Tibor: A téma az 1848-49 Szabadságharc záró akkordja. Már abban az időben is ugyanaz a gazdasági-politikai háttérrendszer működött, mint a mai világban. 1848-ban, amikor mi ebből ki akartunk lépni - a 12 pontból az egyik az volt, hogy legyen saját pénzünk - nem tetszett nekik. Amikor az osztrákok nem voltak képesek megfékezni a mi politikai és gazdasági szabadságharcunkat, akkor a szintén ugyanabba a rendszerbe bekötött horvátokat és oroszokat mozgósították, hogy ránk bírják az ő világhatalmi törekvéseiket. 1849 júniusában Brassó mellett az Alsó-tömösi szorosnál volt a döntő ütközet, ahol megpecsételődött a szabadságharc sorsa. Három napig állt ellen hősiesen a székely hadosztály az orosz, osztrák, kozák túlerővel szemben úgy, hogy méltán nevezhető ez az esemény a mi thermopülai csatánknak. Az is szomorú - a magyar történelemben visszatérő sajátság -, hogy árulással pecsételődött meg a sorsa. Ekkoriban a saját országunkban nem volt szabad magyarul beszélni. Külön érdekeség, hogy minden hódító nép a saját nyelviségét, betűrendűségét erőlteti az elnyomott népekre.

Szepesi Richárd: Kiss Sándor ezredes súlyosan megsérül, mégis a hegy tetejéről irányítja a csatát, egészen addig, míg fogságba nem kerül. Mivel az oroszok tisztelik az ezredest, megadják neki a lehetőséget, hogy méltó halált haljon - öngyilkos legyen -, mert azzal tisztában voltak, hogy az osztrákok tizennegyedikként őt is az aradi vértanúkkal együtt akarják kivégezni. Puchner tábornokot tulajdonképpen hülyére veszik az oroszok. A csatajelenetet szerelmi szálba burkoltuk, de a történetben találunk szakralitást és egy kis spiritualitást is, ugyanis az orosz táborban gyógyít a feleségével egy tatár sámán, Quezin hadnagy, aki egy régebbi csatában elvesztette a szeme világát. Ők ketten segítik "öngyilkossághoz" Sándort.

A szerelmi szál hogyan kapcsolódik a történethez?

Szepesi Richárd: A szerelmi szál úgy kapcsolódik, hogy Kiss Sándornak van egy krónikása, Kövesvári Zoltán hadnagy, aki fiktív karakter. Őt is felakarják akasztani. Zoltán felesége a félig orosz, félig osztrák származású Jelena, aki, kihallgatást kér Puchner tábornoktól és Zsófia főhercegnőtől, hogy kegyelmet kérjen a férjének. Ebben a dalban énekel Zsolti mézes-mázosan: "hogyha kell elvitetem, de ha az kell, felköttetem". A darab úgy épül fel, hogy a krónikás ül a templomban visszaemlékezik. El akarja hagyni a feleségét - aki nem mellesleg az ő gyermekét várja -, mert aláírta a papírt, hogy császári besúgó lesz. A végére azért minden kibogozódik, de nem lőném le a poént.

Annyit elmondhatunk, hogy bizonyos szempontból az elvesztett csata és elbukott szabadságharc ellenére pozitív végkifejlet lesz?

Szepesi Richárd: Bizonyos szempontból. Szégyen és gyalázat, de én "boldog vég" párti vagyok. Az emberek szeretnek reménykedni, hinni a jó győzelmében és ezt a hitet nem vehetjük el tőlük. Ami történt, megtörtént, az élet megy tovább. Magyarország minden vereség után fel tudott állni, ezért létezik a mai napig is. A szerelmespár tulajdonképpen az ország talpra állását jelképezi.

Hol és mikor volt az első nagy bemutató?

Király Tibor: Az ősbemutató Brassóban a dalszínházban október 27-én volt két telt házas előadásunk, a VIII. Brassói Magyar Színházfesztivál alkalmából, október 29-én pedig Szászrégenben, de itt nem akarunk megállni, irány csonka Magyarország!

Mikor láthatjuk a történetet Magyarországon?

Király Tibor: Azokban bízunk, akiknek a történelmünk fontos, akiknek a magyar szabadságharc jelent valamit. Reményeink szerint tavaszra formálódik egy magyarországi, budapesti bemutató időpontja. Hatalmas erőfeszítéseket teszünk ahhoz, hogy ez sikerüljön. Most a mindennapi munkánkat az teszi ki, hogy keresünk megfelelő kapcsolati rendszert és megfelelő médiafelületeket ahhoz, hogy a Magyarok fényét több emberrel megismertethessék.

A Magyarok fénye című rockopera egy sok szereplős előadás, ezért nagyon nehéz a teljes stábot együtt mozgatni, ráadásul a történet "diszkrét bája", hogy magában a produkcióban kevés a hangzatos név, sokkal inkább tehetséges előadóművészek, ezért a megvalósításhoz befogadók, támogatók és reklámozók segítsége szükséges...

Készítette: Fiery