Mindhalálig Karthago - Kiss Zoltán

Csodálatos utazás

Kiss Zoltán Zéro gyermekkora óta zenész, basszusgitáros szeretett volna lenni. Általános iskola nyolcadik osztályba járt, amikor megkapta első gitárját, és egy barátjától megtanulta az első öt akkordot, azután az összeset a gitárakkordok füzetből. 1966-ban - amikor a magyar labdarúgó válogatott megverte a Brazilokat - az NDK-ban nyaralt családjával az északi tenger partján, ahol fellépett egy helyi zenekar és látta, hogy milyen jó a banda, milyen jó a hangulat. Ekkor kezdett kialakulni benne a gondolat, hogy milyen jó lenne egy jó zenekarban a színpadon zenélni. Innentől itthon is kereste a lehetőségeket, és már egészen fiatalon elkezdett koncertekre járni. Mindig újabb és újabb impulzust adott neki, ha láthatta Demjént a Dogs-ban zenélni, vagy Orszáczkyt a Syriusban. Az első pillanattól fogva érdekelte őt a rockzene, már az első zenekaraival is Jimmy Hendrixet és Cream-et játszottak. Jack Bruce skót basszusgitáros, zeneszerző, a Cream alapító tagja volt az egyik legnagyobb külföldi példaképe.

A Puskás Tivadar Távközlési technikumba járt, amikor szólt neki az egyik osztálytársa, hogy a Pikk zenekar basszusgitárost keres. Az akkor kialakult baráti szálak a mai napig működnek. Az énekes az a Sztefanov Iván volt, aki most a P. Mágnes együttes vezetője és énekese. A szólógitáros Mikulcza Sándor volt, aki később a Kati és a Kerek Perec együttesben is muzsikált, még játszottak együtt az Óceán együttesben, majd később nyugat-európai hajókon is. Sajnos a Sanyi 2000 környékén elhunyt. A dobos, Lukácsi nyugaton folytatta. Ha úgy nézzük, mindenki profi zenész maradt és ez egy legelső amatőr zenekar esetében azért nem mindennapi.

1971 nagyon erős év volt, hiszen ekkor - még érettségi vizsga előtt - Radics Bélával játszhatott egy zenekarban, a Tűzkerékben, majd folytatta a Jam együttesben Tátrai Tiborral. Innen egyenes út vezetett az akkori egyik legnagyobb sztár, Bajtala János triójába. Jött a Scampolo és a Sprint, majd az Óceán zenekar. A Korál együttesben fél évig muzsikált, ahol rendszeresen kísérték Koncz Zsuzsát, miközben készültek a saját dalok. Zolit nem sokkal később Som Lajos megkereste, hogy lenne-e kedve a Piramis együttesnél folytatni, mint technikus. Som mindenképpen zenészt keresett erre a posztra. 1977-78-ban csodálatos turnék, külföldi utak következtek, nagyon szép időszak volt, a Piramis együttes szárnyalása.

Gondolkozz el

1979-ben Zoli meghallotta, hogy Szigeti Ferenc zenésztársakat keres az újonnan formálódó Karthago együttesbe, úgy döntött, hogy szívesen kipróbálná magát a zenekarban. A Krokus fellépett a Budai Ifjúsági Parkban, ahol ott volt Szigeti és Gidófalvy, épp az előzenekar dobosát, Kocsándi Miklós játékát figyelték. Ekkor odalépett hozzájuk és szólt, "hallom, hogy basszusgitárost kerestek, hallgassatok meg engem". Szigeti meglepődött, de lehívta őt a próbára. Következő kedden Zoli lement, játszottak közösen egy blues-t, aztán Gidóék megtanácskozták, és Kiss Zoltán Zéro lett a Karthago basszusgitárosa.

1979. október 13-án volt a Karthago első fellépése Pakson. December elején már Budapesten, a Danuvia művelődési házban, a Mini előtt léptek fel. Nem sokkal később elindult a Metro klub, a Karthago első önálló klubja, ahol minden vasárnap fellépett a zenekar. A közönség hamar szívébe zárta az újszerű hangokat, érzéseket bemutató bandát, olyannyira, hogy folyamatosan nőtt a nézőszám. A negyedik, vagy ötödik bulinál már annyian voltak kíváncsiak a zenekarra, hogy már az utcán is hatalmas sorokban álltak. A rendőrségnek kellett beavatkozni, mert nem tudott elmenni a tömegtől a troli.

Budapestet egy csapásra meghódította a Karthago együttes, az ifjúsági parkok egyik főzenekara lett, míg vidékre még nem jutott el a hírük, erre még egy évet kellett várni. A Lőrinci Ifjúsági Parkban lezajló koncertet felvette a tévé és aznap adták le, amikor Nyíregyházára ment a banda és ott már akkora teltház volt, hogy még a fellépők is meglepődtek. Ettől a naptól kezdve bárhová mehettek az országban, mindenhol ezrek fogadták a zenekart.

Recsegő világ

1981-ben, amikor történt az a szomorú esemény, hogy egy fiú meghalt a koncerten, nem is gondoltak arra, hogy pár nappal később ebből a történetből egy nagyon szép dal fog születni. A zenekar nagyon nehéz helyzetbe került, mert a halálesetet lekommunikálni abban az időben nem volt egyszerű feladat. Ebből úgy sikerült jól kijönni, hogy megszületett egy nagyon szép emlékdal, a Requiem. Elérkezett az este, a Budai Ifjúsági Parkban sok ezer ember előtt adták elő a dalt. A közönség pedig csak szótlanul állt, aztán egyszer csak kitört az őrület.

A Requiem hatalmas sikert hozott, és ennek a dalnak köszönhetően kijutottak nyugatra is. Akkoriban érdekesnek is számított egy Kelet-európai zenekar a vaskerítésen túl. Az osztrák OK MUSICA kiadó felvetette a Karthago együttessel a dalt angol nyelven, majd benevezte a villachi fesztiválra. A zenekar tagjai közül senki nem gondolta volna, hogy a fődíjat ellehet hozni, pedig így történt. Megnyerték a fődíjat, Másnap irány Bécs, ötcsillagos szálloda, hihetetlen luxus. A Kiadó olyan profin tette a dolgát, hogy a szombati győzelem után hétfőn már mindenhol kapható volt a kislemez. Ilyennel, de még csak hasonlóval sem találkoztak eddig a vaskerítésen innen. Hogy a zenekar még komolyabb szárnyakra tudjon kelni Nyugat-Európában, maradni kellett volna, de itthonról üzentek, hogy haza kell menni, mert pénteken már vár rájuk egy bajai fellépés. Ekkor felmerült a gondolat, hogy valóban visszamenjen-e a csapat, vagy inkább disszidáljanak, de a zenekar leszavazta ezt a lehetőséget.

A zenekar ígéretet kapott, hogy amikor menni kell Ausztriába, vagy Svájcba, akkor az elé nem gördít a hatalom akadályt és ez néha - főleg az első időszakban - működött is. A Karthago igyekezett mindkét fronton helytállni, de a hazai hatalmasok sokszor nem segítettek, ezért az osztrák vonal lassan megszűnt.

Hajnali hosszú úton

Magyarországon már erősen haldoklott a rockzene, elkezdődtek itthon is a változások, egyre kevesebb koncert lett, majd Kocsándi Miki a 100 Folk Celsius zenekarba távozott, Som Lajos pedig Takáts Tamást vitte el a Senator együttesbe. Nem volt mit tenni, 1985-ben barátságban, de elbúcsúztak egymástól a zenésztársak. Mikor "szétrobbant" a Karthago, (Kiss) Zoltánt behívatta magához Erdős Péter, hogy mi lenne, ha Csepregi Évával zenélne együtt, és beígérte a "siker, pénz, csillogást". Újra a nagy lehetőség kapujában állt, ráadásul Gidófalvy Attilával együtt mehettek volna, azonban hosszas gondolkodás után mégsem vállalták, mert ők rockzenészek, Gidófalvy Attilával játszottak egy nemzetközi zenekarral Münchenben, majd haza jöttek és megalapították a Fáraó együttest. Gidó írta a zenéket, Zoli pedig hozzá a szövegeket, még Nagy Feró is besegített. 1986. június 4-én a Kisstadionban is felléptek a Tokyo Blade zenekar előtt.

Legyen egy álmunk

1990-ben újra összeállt a Karthago a Petőfi Csarnokban óriási tömegek előtt tértek vissza. A koncert sikerére való tekintettel elhatározták, hogy amennyiben érkeznek meghívások, azokat szívesen elvállalják, mégis nagyon ritkán léptek fel együtt. Ennek az volt az oka, hogy ekkorra már mindenkinek kialakult a maga külön munkája és azt tartották fontosabbnak. Mindenki járta a maga útját. 1993 őszén indult a tévében egy sorozat Kisváros címmel és ehhez megfelelő címdalt kerestek. Kiss Zoli és Gidó, Virág László költő barátjukkal is írtak dalt, amit annak rendje és módja szerint benyújtottak. Hamarosan meg is érkezett a kiértesítő, hogy a pályázatot megnyerték, az ő dalaik fognak szólni a filmben. A fáma szerint Usztics Mátyás - aki egyik fő szervező és főszereplő volt - döntötte el, de ő találta ki a zenekar nevét is, miszerint a Kiss- Gidófalvy Bandből legyen KGB.

Fordult a világ

A Karthago közben még mindig nagyon ritkán működött, tulajdonképpen ötévente, de 2003-ban végre eljött az idő és a zenészek összeültek, hogy most végre megbeszéljék a zenekar sorsát, hogyan legyen tovább. Úgy döntöttek, hogy újra a Karthago legyen minden más elé helyezve, mert csak így érdemes tovább csinálni. A közönség legnagyobb örömére ismét feldübörögtek az elefántok, beindultak az éjszaka vándorai. Azóta is rengeteg meghívásnak kell eleget tenniük, ami átlagosan évi minimum negyven koncertet jelent az ország legnagyobb koncert helyszínein. Nem rég elkészült a zenekar legfrissebb albuma, és összejött egy olyan anyag, ami kifejezett Karthago hangzás, ami hű folytatása a legelső lemeznek.

Készítette: Fiery