Cikipédia 14/1 - TRIÁSZ - Elveszett dalok 1.
2022 karácsonyán megjelent a Triász zenekar ötödik albuma Elveszett évek címmel. Annak, aki nem tudná, a mesterhármas (Sipos Péter, Kálmán György, Jankai Béla) elfeledett, vagy kevésbé ismert dalokat elevenít fel és kicsit átdolgozva tár újra népes rajongótábora elé. Az alábbi cikksorozat nem a feldolgozásokról és nem is a Triász legénységéről szól, hanem a lemezen elhangzó dalok, előadók, zenekarok eddig talán nem ismert rövid történeteiről. Persze nem a legmélyebb bugyorig matatunk, de egy kicsit így is közelebb kerülhetünk néhány leporolásra érdemes, dobozba zárt emlékhez. Kellemes olvasást mindenkinek! (Fiery)
Tizennegyedik évadjára indul a Cikipédia cikksorozat és ez számomra egyetlen dolgot jelent, hogy még mindig van miről beszélnünk. Az elmúlt időszak alatt több mint egymillióan követték témáinkat, számos alkalommal kerestek meg zenészek/rajongók, akik hol megerősítettek, hol vitatkoztak, tehát az adott történetről nekik is kialakult véleményük volt. És ez jó. Nem kevesen olyan ötletekkel és háttérinformációkkal szolgáltak, amelyek újabb és újabb sztorikhoz segítettek. Amikor elindult a Cikipédia nem gondoltam volna, hogy a sorozat ennyi éven át elkísér - még a nehéz időszakokban is - és ezt az olvasók nélkül biztosan nem tudtam volna tovább vinni. Ma már az emberek nem szívesen fárasztják a szemüket az olvasással, megnéznek egy rövid videót és lépnek tovább. Ezért is érzem sikernek a Ciki oldal felkeresését. Azt nem tudom, hogy ez meddig folytatható, meddig tarthatjuk fenn az érdeklődést, de amíg lehet és van téma, szívesen folytatom. Köszönöm mindenkinek, aki legalább egyszeri elolvasással megtisztelt. Továbbra is az "érted haragszom, nem ellened" gondolat menetén haladunk...
Az öt lemez anyagait összehasonlítva, talán ezúttal volt a legnehezebb a dalok kiválasztása, hiszen a legismertebb múlt ködébe veszett slágereket a srácok már több mint tíz év alatt megtalálták. Ennek ellenére mégis azt mondom, mind hangszerelésben, mind daltalálásban ez az egyik legütősebb anyag. Nézzük ezúttal melyekre esett a választásuk:
1.A LGT Prológ és trialóg
1980-ban jelent meg az LGT második dupla albuma Loksi címmel, amit a zenekar négy szisztéma szerint osztott fel: Álom, Élet, Játék, és az egyszerűség kedvéért, vagy ötlet hiányában: IV. oldal. Akkoriban az a pletyka terjedt el, miszerint a cenzúra nem engedte a lemezborítón megjelentetni a dalszövegeket úgy, ahogyan a zenekar szerette volna, így végül néhány dalszöveg részlete "Jegyzőkönyv a rosszul érthető sorokról" cím alatt került be a mellékletbe.
Mindenki tudja, hogy ennyi az egész. Az élet, csak arasznyi repülés földtől a földig
A világnak mindegy, hogy meddig élsz, de neked és nekem ez most az egyetlen az első és az utolsó bevetés!Hangolj rám, mint én is rád! A rádiónkon három hang egy hullámhosszra állt
Hangolj rám és add tovább: mi halljuk egymást, s jó lenne, ha ők is hallanák Én nem ismerlek és szeretném, ha tudhatnám, ki vagy A távolban egy pont vagyok, de célnak elég nagy A felségjel a gépemen, s a szívemen még ép Ó, ha eltalállak, mind a kettő porrá éghet mégNem is rég, úgy szálltam fel. nem is tudtam rólad azt, hogy valahol létezel
Te és én, úgy szálltunk fel, hogy sejtettük, ha öreg nem is, talán hős leszel És mondd csak, aki kitüntetne, miért nincs most itt? Ó, azt nem kötik az orrodra, a nem is tudom, kik Majd tüzet nyitunk egymásra, ha lőtávolba érsz Hát énekelj, vagy imádkozz, az segít, mikor félszHallgass rám és add tovább, ha tüzet szüntetsz, én sem lövök rád
Figyelj rám és add tovább: ha futni hagylak, futhatok, mert jön az igazság Az igazság a győzelem és győzni harcban kell A harcra már az igazságért buzdítottak fel Ez csapda, csupa összevissza kiforgatott szó Épp azért, mert nem érted, csak harcolni vagy jóHangolj rám és figyelj rám, csak véletlen, hogy három hang egy hullámhosszra állt
Hangolj rám és add tovább: mi halljuk egymást, s jó lenne, ha ők is hallanák A felségjel a gépemen, s a szívemen már ég És messze még a Föld, és messze már az ég A monológ, a dialóg, a trialóg kevés Az ötös számú parancsolat nekünk túl nehéz
Mint annyi mindent, azért ezt a történetet is apróbb kétkedéssel kell fogadni, ugyanis, ha ebben az időszakban (szocializmus) volt zenekar, aki minden téren a legvaskosabb támogatásban részesült, az pontosan a Lokomotív GT volt. A háttértámogatás annyiból érthető is, hogy a szupergruppot vérprofi zenészek alkották és a zenekar iszonyatosan jó csapat-egységet mutatott, ami rajongói szinten nem igazán mutatkozott meg. A Prológ és Trialóg című Presszer Gábor - Sztevanovity Dusán szerzemény a lemez Álom blokkjának az első dala volt, közel kilenc percben.
1.B LGT A dal a miénk
A Triászra jellemzően azonban ezúttal sem untatja a hallgatót kilenc percnyi balladázással, inkább hozzá illeszt egy dallamkövető, másik LGT nótát, aminek szintén akad pár apró érdekessége. A zenekar 1981 kora őszén két hetet töltött a londoni Abbey Road Studiosban, ahol három demóanyagot vettek fel: Prima Donna, Memory, Ready for Love (Primadonna, Titkos szobák szerelme, A dal a miénk). Ezt akkoriban nagyon kevesen engedhették meg maguknak, miközben senki másnak nem engedték meg. Egyébként, mint az előző szerzemény, ez a dal is a Loksi lemezen kapott helyet a Játék nevezetű csoportba. A dal a miénk egy jellemzően Karácsony James szerzemény, amire jó szokás szerint Sztevanovity Dusán írta a tőle megszokott magas színvonalú szöveget.
Lehet másé az érdem, lehet másé a pénz,
Ami a koszorút fonja, lehet másé a kéz,
Lehet a dicsőség is másé, és a mi ontja fényt,
De ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk!
Lehet másé a vétkem, és másé a múlt,
Lehet másé a csillag, ha a fénye kigyúlt,
Lehet másé a mennybolt, s amin fekszünk a rét,
De ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk!
Ha mondanám, de nem tudom jól,
Akkor helyettem szól egy szólam a régi napok dalaiból.
Lehet másé a harc is, lehet másé a rend,
Lehet másé a dallam, lehet másé a csend,
Lehet a gondolat is másé, másé a kezdet és a vég,
De ha visszhangzik bennünk: a dal a miénk!
Lehet másé az érdem, lehet másé a pénz,
Ami a koszorút fonja, lehet másé a kéz,
Lehet a dicsőség is másé, és a mi ontja fényt,
De hogyha visszhangzik bennünk: a dal a miénk!
2. Révész Sándor Ne várd a hullócsillagot
Piramisbéli eltűnése után 1985-ben újra feltűnt a színen Révész Sándor ráadásul nem is akármilyen nagylemezzel, amelynek különlegessége, hogy a dalok nagy részét a kor Menő-Jenői írtak - Presser és Demjén - és profi munkával méltó, modern folytatása lett a Piramis utáni éveknek. De Révész továbbra sem halmozta el a közönséget fellépéseivel, ezért is jelentett nagy örömet a rajongók számára a hazai mozikban 1987-ben bemutatott Moziklip című magyar zenés siker-film, amiben a Kölyök is helyet kapott. Egyébként a filmben 18 előadó és zenekar mutatkozott be egy-egy klip erejéig - mondjuk a Sziámi kettővel szállt be. Ezek közül természetesen az egyik legjobban várt produkció Révész Sándor volt, aki az új dal erejéig megint megmutatta magát. A dal címe: Ne várd a hullócsillagot!
Ne várd hullani a csillagot, talán szép halál, hogy felragyog,
Sötét égi útja véget ér, ne nézz, menj tovább míg tart az éj.
Ahol csillogón a könny fakad, ne bontsd ég felé a szárnyakat,
Ahol körbe ér a szenvedés, sötét éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot, ha földet ér nem ragyog, búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot, látod én itt vagyok, talán visszatalálsz.
Nekünk elrepülni nem szabad, amíg lépteink se látszanak,
Ha így elvakít a lángolás, azért messze még a változás.
Te már jóslatokban nem hiszel, tudom szenvedélyed nem fogy el.
Amíg így fonódik kézbe kéz, messzi éjszakába még ne nézz.
Ne várd a hullócsillagot, ha földet ér nem ragyog búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot, látod én itt vagyok, talán visszatalálsz.
Talán, talán visszatalálsz.
Világok fénye elfogyott, a messzi tűz már nem ragyog.
És nem segít a múló csillagfény, ahol szürkül az ég,
Múló csillagfény, ahol fogynak a fák,
Múló csillagfény, Ahol számítok rád.
Ne várd a hullócsillagot, ha földet ér nem ragyog, búcsú fény, amit látsz.
Ne várd a hullócsillagot, látod én itt vagyok, talán visszatalálsz.
És senki sem csalódott! Egy energiamezőből kirobbanó dalt kaptunk, hihetetlen átütő erővel. Nem csoda, hogy kétpofára zabáltuk. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy Révész egy évvel a Piramisból való kipattanása után (1982-83) a Hanglemezgyárnál kopogtatott egy új albumtervezettel, csak az illetékes elvtárs - nagyon helyes meglátással - nem támogatta annak megjelentetését. Emberünk azzal érvelt, hogy egy évvel a Piramis megszűnése után nem lenne szerencsés egy önálló, teljesen más zenei világot, tehát nem a Piramis hagyományait követő hanglemez megjelentetése. Akkor még nem volt képben Presser, sem Demjén, a lemez Sanyika akkori hangulatát tükrözte volna, valljuk be őszintén, az amolyan Stinges tábortűz stílusú muzsika volt Horváth Kornél és Tihanyi Gellért segítségével.
Az, hogy jó döntés volt, vagy nem, sohasem tudjuk meg. Ha úgy nézzük, hogy a rajongótábor még mindig a Piramis hangzást várta Révésztől, akkor így kellett dönteni, de ha úgy nézzük, hogy a Generál után is rettenetesen éles volt a váltás, akkor lehet, hogy mégis csak ki kellett volna adni...
Folytatjuk... (2023.01.12.)
Írta Fiery